A rózsa amely most kihajt
ismeri a múltját: annak zsenge házából lépett elő
Magán viseli a perzsák izzó napszínét
a keresztény mártírok sokszirmú sebjegyét -
mindig volt
s ez kínálja föl számára - illatos paradicsom - a jövőt
Sok hangon szól
de mint pünkösdi csodában egy nyelven beszél
olajában elmerülnek a nagyszárnyúak
alázatának történetében a kertlakók
Ugyanazzal a tintával írott szó
melynek olvasata - betűszerint - hol fehér hol piros hol fehér
értelme más
Nézz bele a rózsába - a vers képébe -
a cimpák hullámából meztelen istennő emelkedik ki
szerelmed lugas alatt jár kézenfogva
s hogy megismert
visszamenekül a fagyos alvilágba
hiába hajítod utána - emlék hurkát - a koszorút
Tapintsd meg
az Eufrátesz partjának melegét érinted
Roman de la Rose hajlékony derekát
Jeruzsálem templomkapuján
- az unikornis szarvával átszúrt szűz -
a gót kőfaragást
S az illat? A rózsa sokféle szaga
- romlott hús iszap vagy morzsolt nyers levél -
beborít
Nem találja benned az egyetlen nevét
Forrás: Géczi János - Versek
Bizonyos szökevény elemek hébe hóba megjelennek egyes költők, festők, misztikusok és okkultisták munkáiban, ezen elemek hiteles mágikus manifesztációknak mondhatók, mivel a művész erejét és képességét demonstrálja aminek segítségével extra dimenzionális vagy teljesen idegen helyről származó elemeket képes megidézni, egy olyan helyről amit csak a legérzékenyebb, precízen beállított érzékelők tudnak venni.
A Vízió, amikor megjelenik, az immateriális, rejtett szervben fog megjelenni, amit közkeletűen úgy hívunk, hogy a harmadik szem, amiről egy kortárs jógi mondta, hogy
„Ha figyelmed a harmadik szemedre koncentrálod, elég a képzelet, hogy bármiféle jelenséget előidézz.”
Az előkészület, ami érzékennyé teszi az emberi eszközt a szubtilis extra kozmikus erők érzékelésére, nem pontosan az a módszer, amit a jógik használnak, hogy elérjék a szuper tudatosságot.
Éppen ellenkezőleg, az előbbi megköveteli az érzékek teljes és szisztematikus összezavarását, amiről Rimbaud azt írta, hogy maga a kulcs a tudáshoz: „a legfontosabb tanulmányozni való, ha az ember költő akar lenni, a saját tudomása, teljes mértékben. Keresi lelkét, vizsgálja, megkísérti, utasítja azt. Ahogy azt megismerni, annak kultiválása a feladata. A lelkének óriásinak kell lennie. Voyan-nak kell lennie, azzá kell válnia. A költő látóvá lészen, a hosszú, félelmetes és logikusan végrehajtott érzékek összezavarása révén. A szerelem minden formájával, szenvedések és könnyelműségek, önmagát keresi ezáltal, mindenféle mérget megkóstol, azzal a céllal, hogy a végén csak a kvintesszencia maradjon meg. Így nyeri meg az ismeretlent, és mikor az őrület határán elveszíti vízióinak intelligenciáját…akkor tárulnak fel azok számára!
Ez a formája az összezavarásnak Rimbaudnak szólt és azoknak a mágusoknak és művészeknek, akiknek a legfőbb kulcs az inspirációhoz és az élénk képek recepciójához azok a képek amik felvillanak és remegnek Dali és Ernst fénylő vásznain.
Ez az a fajta inspiráció, amiről Remy de Gournmant azt mondta, hogy a Les Chants de Maldoror forrása, amiről ezt írta: egyedi marad és ezentúl azon munkák közé tartozik…és csak azok számára lehetséges annak olvasata, akik nem engednek a mindennapok közönségek gyönyöreinek vagy a konvencionális moralitásnak.
Evidencia, hogy akik beengedik a Qliphoth erőit, azoknak fel kell ölteniük a Bestia Maszkját. Éppen ezért nem szabad csodálkoznunk, hogy úgynevezett abnormális és perverz vágyak egész skáláját látjuk kihasználva, annak reményében, hogy elősegítse az extra kozmikus vagy legalábbis nem földi eredetű energiák közvetítését.
Ezek azok az erők, amiket a régiek démonoknak, óriásoknak, elementáloknak, törpéknek, stb nevezett és a szörnyek és bestiális formák olvasztótégelyében került bele minden nép mitológiájába. Michael Bertieaux a mágus így írja le az erők A univerzumból a B univerzumba való át jövetelét és visszatérését:
„Dagon ismét eljön és vele hatalmas varázslatok…mivel a mélység hatalmas bestiái elszabadulnak és elindulnak az útjukon, amely a pusztulásé és még ennél is borzalmasabbra számíthatunk. Ragadd meg az erőt amit adtam neked, mert csak a likantrópikus transzformáció, amikor bestiává hasonulsz és végül azzá válsz, csak ez menthet meg.”
Továbbá:
….lényegülj át szörnyeteggé és ezen út lesz menekülésed, ez az egyetlen út a Daath kapujának teljes sötétségébe. Ahogy mondtam már, minden menekülési sugárút blokkolva van, de az igazság a szörnyeteggé válás kapujában van, mert azáltal, hogy szörnyeteggé válsz, azon a kapun tudsz áthaladni, amin azok átjöttek. Tudnod kell azt is, hogy az ajtó örökké nyitva van és a be menetel a túloldalról örök veszélyforrás… Lassan felébrednek ők, éppen ezért teremtődnek a kapuk, így hát fel kell raknod az állati maszkokat és bőröket – ijesztő lényekét, pokoli asztrális entitásokét, mert csak így tud a mágus elmenekülni ebből a világból egy másik világrendszerbe. Egyebet nem adhatunk, mint ezen tanácsokat, mert a pokol szája szélesre tárult és a kilencedik ösvényről démonok, daemonok özönlenek ebbe a szférába..
Nagyon rövid előszó következik.
Mi a szexuál mágia? Egyszerűbb, ha leírom, hogy mi nem az. Nem a szexuális élvezetek magasabb élvezeteire való törekvés, technika. Nem akrobatikus gyakorlatok hasznosítása. Nem csakra és egyéb misztikus energia központok prütykölése. Nem két ember között létrejött magasabb szintű szexuális tapasztalat. Nem szerelmesek misztikus egyesülése. Nem szex. Nem mágia.
Ha ezt sikerült megemészteni, akkor már csak azt kell, hogy belássuk azt a tényt, hogy a szexuális mágia nem az a dolog, amit csak úgy el lehet kezdeni. Persze sokan vannak, akik azt mondják, hogy tudják mi az. Amikor rákérdezel, akkor viszont általánosságok hagyják el szájukat, csakrák, tantrák, stb, stb. Ebből már tudhatod is, hogy az illetőnek fogalma sincs a szexuális mágiáról. Kevesek tudják, hogy mi az és még kevesebben gyakorolják.
Ennyit a bevezetőről. Most pedig az következik, ami valóban az ami. Nem lesz hozzá kommentár, nem lesz magyarázat. Ha nem érted, akkor nem neked szól. Vagy még nem tanultál (tanultál?) eleget és még hosszú az idő, mire újra elővetehed ezt az írást.
Szóltam és most szájamra pecsét kerül. Imé:
Ó kedvesem, elvesztél. A nap arccal leborul a nyugati hegyek felé. Elfeledted kezdeted helyét. Éles köveken vándorolva, lábaid vértől lucskosak. Menekülsz a völgyeken keresztül és a gyülekező köd elnyel, az árnyak fogságba ejtenek. Az út éles tüskékkel borított. A vad szamár a főútvonalon legel. Az éj leple alatt a tolvaj ellopta a jelzőkövet. Homály ereszkedett közéd és törzsed apja közé, ki előtted járt. Lépteik elenyésztek. Hangjuk már visszhangként sem él a hegyek között.
Légy velem ezen az éjszakán, és én megvigasztallak. A nyílt ég alatt sátrat vonok a fejed fölé. Feküdj le a keresztúton és pihentesd fejed az ölemben. Fehér az ölem, mint az újszülött hattyú tolla, puha ott lent, mint a vízimadár fészke. Hagyd el a nap gondjait, és én csókokkal halmozom el homlokod. Nyelvemen a méz cseppjei gyöngyöznek. Amint a gránátalma kettéhasad éretten és zamatosan, ajkaim imigyen ér ajkaidhoz. Idd meg a bort a számból. Szám a kehely, ami a vágy borából van színültig. Részegedj le csókjaimtól, magányos vándor.
Keress menedéket lábaim boltozata között. Lábaim hatalmas alabástrom oszlopok, amik fenntartják a csillagos égboltot. Frissítsd fel nyelvedet kebleim hűs forrásánál. Kebleim távoli hósapkás hegyek, melyekből habzó források áradnak. Rejtsd el arcod hajam hálójában. Hajam bővölködő erdő, illatos, fűszeres fákkal. Rejtsd el magad méhem erős bejáratánál. Méhem a Szentség Háza, igen, maga a Szentek Szentje.
Fehér vagyok és kívánatos. Arckifejezésem a gyönyörű sápadt hold fényében ragyog. Lépj be titkos kertembe és feküdj le lugasomban. Maradj velem szerelmem. Ügyet se vess a napok múlására. Az évszakok fordulnak és elhullnak mint a virág szirmai. Az évek elgördülnek, mint a felhők eső után. Maradj ölelésemben, midőn éveid száma beteltek. A föld puha leplét vonom rád és melléd fekszem, míg csak a világ teljesen el nem múlik.
Ne erőlködj a felkeléssel szerelmem. Hátra van még a hosszú éjszakából. Nem fogok egyhamar elszakadni lélegzeted melegségétől. Karjaim átölelik hűvös nyakad, ahogy a pók harmattól nedves hálója körbefonja a szárnyait verdeső lepkét. Vörös nyelvem a méz édességével tapad arcodhoz. Erős lábaim csapdájába kerültél. Lényem úgy szívja ki ernyedt tagodból az erőt, mint ahogy a kígyó nyeli el még élettel teli áldozatát.
Fekete vagyok, szörnyűséges a természetem. Szemeim nemes szénből valók, melyek smaragd fénnyel égnek koponyám barlangjaiban. Fogaim élesek, mint a sárkányé, aki halálos ölelésben zúzza össze ellenfelét. Méregtől csöpögő körmeim hegyesek, mint a sziszegő kígyó fogai.
Ajkaim pirospozsgásak a vérrögöktől, számból friss vér csöpög, villás nyelvem fekete mint a Halál, dögszag árad leheletemből, és legyek telepednek meg orcámon. Kebleim a Gyehenna dombjaihoz hasonlatosak. Combjaim mérhetetlen hosszúságú ében oszlopok, amik magának a Mélységnek alapkövezetéig érnek. Leviathan tekergődzik rajta nyálkás testével és méhem az ő barlangja. Kígyókat fial az, mint a halott ló gyomra.
Ne próbálj menekülni szerelmem. Karjaim szörnyű erővel szorítanak magukhoz. Hajam fonatával oda kötlek kebleimhez. Én vagyok a Féltékeny Isten. Nem hálhat veled más isten. Én vagyok a Mennyei Szajha, Minden Örömök Királynője. Nincs más szerető, ki kielégíthetne téged. Magod az, mit Szajhaságom fizetségként megkövetel. Te vagy örömöm forrása, ahogy a holttest a sakál örömének forrása. A sikolyok, amik megszületnek és elhalnak torkodból, éjszakámat csillapítja. Félelmed felpezsdíti vágyamat. Nem fogom abbahagyni zaklatásod, mert mindig szeretni foglak. Te sem fogsz tudni tőlem megszabadulni, egy testként olvadunk össze a hold sötét arca előtt. Felkiáltok a mértéktelen élvezetek miatt. Kiáltásaim olyanok, mint annak a madárnak, ami éjjel repül és rikolt.
Rettegő vándor, olyan alvásban vagy, amiből nincs ébredés. Elveszettként vándorolsz abban a sötétségben, ahol soha nincs hajnal. Add át lelked simogatásaimnak és részegedj le mámorító csókjaimtól. Bizony ám, úgy szeretlek, ahogy Éva lányai soha nem tudnának. Erősebb leszel az én vágyamban, mint a húsban fogant vágyban. Élvezetes bűnöket tanítok neked, ismeretleneket az emberiség előtt. Az élvezetek, amiket adok, hevesebb élvezetek. Ahogy én utat nyitok, azok mélyebb utak. Dobd félre a hiú megbánásokat és felejtsd el a hajnal rózsa fényét. Füleid legyenek süketek a kakaskukorékolásra. Fészkeld be magad örökre szárnyaim bársonyos árnyékába. Gyermekem, húsom, ki tőlem való vagy egészen, hogyan is képzeled, hogy elhagynálak téged?
A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Sőt. A legtöbbször nem azok, amiknek látszanak.Olyan világban élünk (látszólag), ahol a formák örjítő sebességgel változnak és szinte lehetetlen valami biztosba kapaszkodni. Ennek elsődleges oka nem a környezet, hanem enmagunk. A többség legnagyobb hibája a hübrisz. Annyira beképzeltek, hogy úgy gondolják ők definiálják az igazat és a hamist. Ám mindegyik csúnya véget ér, mert a valóságot nem érdekli, hogy ki mit képzelt el magának.
Alapvető emberi szinten egyfolyában ez megy, de ha igazán fantasztikusat akartok látni, akkor nézzétek meg az úgynevezett spirituális színteret. Ilyen szintű önámítást csak ezeken a helyeken lehet látni. Hazudnak önmaguknak és a legnagyobb baj, hogy hazudnak másoknak is. Hazudnak nekik és így nem csak magukat csapják be, hanem a többieket is. A nyomor szereti a társaságot és ez különösen igaz az ezoterikus körökre, csoportokra és társulatokra.
Elég megnézni egy-két ismertebb egyházat, csoportot, hogy lássuk mi folyik spiritualitás néven kis hazánkban. Minimális agysejt és intuíció kell és máris kilóg a lóláb: katyvasz tanítások, blaszfémia és a hazugságok olyan tengere, hogy vígan elfér benne 40-50 Moby Dick is.
Kettő az isten! Férfi és nő! Mondják a faölelgetők. Ha belekérdezel, akkor persze nem tudják megmagyarázni ennek képtelenségét. Csak hajtogatják, hogy ez így van. Azértmertcsak.
Az isten nőnemű és a nőket részesíti előnyben! Prófétálja az exnáci földrepottyant avatara. Menstruációs vér és vagina kultusz! Kárálja famulusa a hírhedt Kriszta.
Isten van, de nem személy, nem is isten, hanem egy öntudatlan energia gömb, telve Szeretettel. Motyogják báván az ezoterika élőhalottai és üres, lepedékes lelkük mélyéről osztják a tanácsot a többi porhüvelynek a rózsaszín nőklapja webes Frankenstein oldalán.
És ez csak a felszín. Jogos a kérdés (kérdez ilyet valaki? Hahó!), hogy hol van az igazság? Van hiteles tudás? Esetleg tapasztalat?
Keressetek és találni fogtok. Ezt bizton állíthatom. Ám nem elég csak úgy nekilátni. Ha maga a vágy nem születik meg bensődben, akkor nem fogsz jutni semmire.
Az Istennő meg csak vár és juszt sem lesz olyan, amilyennek elképzelik. Ő olyan amilyen és az amilyen.
Jöjj és lásd, hogy mi volt és mi lészen:
Most jött el az ideje, hogy ilyenképpen is kifejezzem magamat. Kicsit másképpen mint a másik blogomban. Nincsenek konkrét elképzeléseim, hogy itt milyen témák fognak szerepelni, de a keret megvan hozzá és most ez épp elég nekem.
Természetesen olyan dolgok lesznek benne, amik manapság foglalkoztatnak. Lehet az könyv, film, egy érzés...bármi. A lényeg úgy is az, hogy az én szememen keresztül fognak ezek a dolgok látszódni.
Akinek nem tetszik ne nézze, van elég blog a neten.
Ennyit a nyitásról.